Bejelentkezés

Jelenleg online

Senki
   
   
   
   
   
   
   
   
 
Jól kezdődik az év! Nyomtatás
Írta: Balog Gábor   
2009. January 21.

   Több vadászíjász társam unszolására megpróbálok pár sort írni az év elei sikeres vadászatomról. Január elején hivatalos voltam egy kétnapos vadászatra. A Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészeténél. Az első nap délutánján az egyik vadászbarátom kíséretében kiültem egy szóró mellé. Barátom aki csak puskával vadászik úgy volt vele, hogy ilyet még úgysem látott, ha lehet velem tartana. Ő a reggeli cserkészeten lőtt egy gím ünőt, így a délutánt rám szánta. Túlzottan nem örültem neki, íjas vadászathoz egy ember is sok. Na mindegy- gondoltam- majd meglátjuk mi lesz? Felmásztunk a viszonylag kényelmes lesre. A szóró kb. 25-27 méterre volt. Láss csodát 15:30-kor kicammogott egy gyenge kis süldő a szóróra. Csendben rákészültem a lövésre, mikor a vad keresztbe állt útjára eresztettem az ATOM hegyes  vesszőt.  Pontosan oda ment, ahova szántam, lapocka mögé! A lövés pillanatában a vad egy kissé felém fordult, így a vessző a combja felé haladva repült át rajta. Összenéztünk barátommal és megállapítottuk, hogy a becsapódás mindenképpen jó helyen volt. Bizakodva újabb vesszőt tettem az idegre. Mivel sötétig még volt egy bő óránk, nagy reményekkel csendesen várakoztunk tovább. Közben halkan megbeszéltük a lezajlott történéseket és arra jutottunk, hogy jól van meglőve a süldő. Fél óra múlva halk neszt hallottam abból az irányból, ahonnan nemrégen a disznó is kiváltott. Távcsővel figyeltem és észrevettem, hogy két őz közeledik. Jobban megnézve láttam, hogy egy bak- és egy sutagida jön a szóró felé. A sutára koncentrálva újra rákészültem a lövésre. Viszonylag sok idő múlva fordult be úgy hogy a vesszőt ismét útjára mertem ereszteni. De végül is elérkezett a pillanat! A becsapódást és az átrepülő nyílvesszőt látva, bizakodva néztem a megugró őzeket. Barátom ujjongó gratulációját korainak tartottam, addig amíg a lőtt vad nincs terítéken.  Kis idő múlva lejöttünk a lesről a nyomokat megvizsgálni. Az őz rálövésén bő világos tüdővért találtunk. A vesszőt megtalálva megállapítottuk, hogy az teljesen véres volt, a hegyen és a vágó éleken semmiféle elváltozás nem volt. Könnyű nyomozás után kb. 50 méterre dermedten feküdt a gida. Nagy volt a boldogság, de most már nézzük a süldő rálövését. Az elugrás helyén egy csepp halvány vér volt. A vesszőt kissé arrébb véresen és gyomortartalommal szennyezetten megtaláltam. A hegy ugyancsak teljesen ép maradt. Szerencsére a kis hóban viszonylag könnyű volt a nyomozás. Érdekes módon kb. 20 méterenként találtunk egy-egy csepp vért. Viszonylag hosszú nagyjából 90-100 méteres csapa végén ott feküdt a malac is.  Ahogy a lövéskor is megállapítottuk, a találat pontos volt, a testen áthatoló vessző valamivel hátrébb a comb előtt távozott a vadból. Így megértettem a hosszú halálvágta okát. Vadászcimborám őszinte gratulációjával egymás nyakába borulva örültünk a nem mindennapi vadász szerencsének.

   Vadászíjász üdvözlettel, Balog Gábor

 

Utolsó frissítés ( 2010. September 14. )
 
< Előző   Következő >
© 2018 Magyar Vadászíjász Egyesület
Joomla! is Free Software released under the GNU/GPL License.