Bejelentkezés

Jelenleg online

Senki
   
   
   
   
   
   
   
   
 
Tasnádi László - Első vadászatunk Nyomtatás
Írta: Administrator   
2008. October 20.

2002 augusztus 13., Berzence

Varga Gyuri barátunk meghívására érkeztünk Berzencére fonökünk társaságában, Czita Jani kollégám és jómagam. Elfoglaltuk szállásunkat, majd a házigazda érkezését követoen megebédeltünk. Mindkettonk számára reményteljes volt ez a látogatás, hiszen az elso olyan vadászati lehetoséget jelenttette, ahol íjjal ejthettünk el vaddisznót, még ha süldorol is légyen szó. Vidám beszélgetéssel telt az ebéd, majd a társaság kedvéért elocsomagoltuk felszereléseinket, hiszen senki sem ismerte eddig, hogyan is néz ki egy vadászíj. A gyakorlást közönség elott 30 méteren kezdtük a vadászház mögött elterülo tó partján. Az elso lövések után sorban zuhogtak a találatok a félbehajtott papírlapba . Ez meglepte a puskával már „sokat látott” vendéglátónkat. Mivel könnyed dolognak tunt a lövés a szemlélok számára, kérték, hagy próbálják ki a dolgot ok is. Persze a technika megmutatása után, teljes marokra fogattuk az ideget és kértük, lövés elott párszor húzzák ki az íjat hogy megszokják a mozdulatot. Óriási erolködés kerekedett a próbából és senkinek sem sikerült kihúzni a muszert. Fonökünket, aki nagy sportember és Balatonátúszó, lelkileg erosen megviselte a csalódás, hogy nem bírt elbánni ezzel a fegyverrel. Megváltozott a megítélés és talán kis tiszteletet is ki lehetett olvasni a szemekbol az íjászat iránt.


Estére hármasban ültünk ki a házigazdával a kb.30 méterre lévo szóróhoz lesre. A szóró egy víz által kimosott völgy aljában volt, így eleve vagy 10 méterrel magasabban helyezkedtünk el mint a völgy alja. A szelünk jó volt és bár kényelmetlenül ültünk hárman, egy óra sem telt el, megjelentek a disznók. 50-60 méterre tolünk a szemben lévo völgyoldalból ereszkedtek le sorban, meg-megállva óvatosan. Volt a kondában két babos süldo is ami kuriózum volt számunkra. Mivel vészesen alkonyodott úgy döntöttünk Janié lesz a lövés és az egyik babost kiválaszthatja. Látszott az izgatottság barátomon, de loni kellett mert a lehetoség nem vár örökké, így amikor a kiszemelt süldo keresztbe fordult, elsuhant a vesszo, hallatszott a tompa becsapódás és a következo pillanatban az egész konda elrohant. A meglott babos pedig leválva tolük felfelé vette az irányt de o is eltunt. Izgatottan mentünk a Rálövés helyére és meg is találtuk a vesszot barna vér és bálsár keveréktol borítva, de vért a földön alig láttunk. Mivel közben besötétedett, a felületes kotorászás után úgy döntöttünk másnap folytatjuk a keresést.

Az éjszaka barátom számára csalódás és kétség közti álmatlan forgolódással telt. Alig vártuk a hajnalt, máris készen álltunk a folytatásra. Gyuri terve szerint azonban mielott keresésbe kezdenénk, rácserkelünk a szóróra az ellenkezo oldalról hátha szerencsénk lesz és én is lövéshez jutok. Végigcserkeltük a területet az egyik jól tisztántartott csapáson, de csak ozekkel találkoztunk. A szóró közelébe érve Janit leállította a vezetonk a dombteton, míg mi ketten félkörívben megpróbáltunk odacsúszni a konda közelébe. Szerencsére a tegnapi esemény ellenére hajnalban is megjelentek, de még 30 méterre sem értünk megindultak felfelé. Megfordultunk és sietve visszaléptünk az ösvényen egy olyan pozíciót keresve ahonnan ráláthatunk ahogy keresztezik a mi csapásunkat. Persze mire visszaértünk, a konda már elszelelt, csak a ropogást hallottuk a nyomukban. Visszatértünk arra helyre ahol a Janit hagytuk, amikor észrevettük, hogy egy süldo ráérosen ballag jócskán lemaradva a kondától és éppen elottünk fog elhaladni. Letérdeltünk és lélegzetvisszafojtva vártuk a süldot, hogy kilépjen a fák takarásából. Alig 15 méterre tolünk kilépett a fa mögül, de már csak pár lépés választotta el attól, hogy völgyoldalban eltunjön a szemünk elol. Már nem is emlékszem, hogy megállt-e egy pillanatra, vagy lépés közben engedtem útjára a vesszot, de éppen mielott rálépett volna a lefelé tartó csapásra átszaladt rajta a vesszo, A süldo vágtában eltunt a völgy felé. Szinte rögtön ott álltunk a rálövés helyén és néhány lépésre meg is találtuk a véres veszot. Kis tanakodás után követtük a vendéglátónkat a csapáson lefelé, feledve azt a „ cigarettányi” idot amit a vadnak illene megadni. Ez a hibánk meg is bosszulta magát, mert 50 méter után megtaláltuk a sebágyban fekvo kansüldot, aki utolsó erejével még felugrott és újabb menekülésbe kezdett. Az elvesztéstol tartva a kíséronk a völgyoldalban felfelé menekülo vadnak megadta a kegyelemlövést. A töretátadást követoen örömmel fotóztuk az elso terítékre került íjász vadunkat, bár örömömet beárnyékolta az a tény, hogy puska végezte be a keresést és nem adtunk idot a vadnak az elso sebágyban tisztességgel kimúlni.

A sikeres hajnali vadászat után gyorsan megreggeliztünk és kezdetét vette a keresés a tegnapi babos disznó után. Erosítés képpen mellénk szegodött két vador és egy véreb. Mivel vért abszolút nem lehetett találni, ezért elméletünk szerint a vízhez mehetett, ezért végigjártuk a patak mindkét partját oda vissza, valamint a mellette lévo csalánost is sikertelenül. A kutya is csak tanácstalanul rohangált. Eltelt a délelott a hiábavaló kereséssel és már közeledett az indulás ideje, amikor már-már feladva a kutatást még átvágtunk egy ellenkezo irányban lévo elég tiszta erdorészen, ahol gyakorlatilag lehetetlen lett volna elbújni, amikor egy lapos gallyrakás mellett haladtam a kutya után és éppen bosszantott, hogy elore szalad, lenéztem a kupacra és egy világos foltot láttam a gallyak között. Megálltam, hogy megnézzem ezt a furcsa foltot, amikor kirajzolódott egy fehér szorrel borított disznóorr, majd észrevettem a szempilláit mert éppen pislogott. Megdöbbentett a felismerés, hogy a Jani disznóját találtam meg, ráadásul úgy, hogy a kutya elment mellette és nem vette észre. Mivel láttam a pislogását, tudtam, hogy még él, de nem mertem megugrasztani mert nem tudtam milyen súlyos a sebe, odaintettem a vadort aki megadta a kegyelemlövést a szerencsétlen disznónak.

Egy órával az elutazásunk elott, duplaterítéken történt meg az avatásunk, ahol még a helyi plébános nevében is kaptunk egy-egy húzást a gondosan faragott mogyoróvesszovel. Ez volt hát a kétes dicsoségu elso vadászatunk és disznóvadásszá avatásunk története.

Kansüldo 50 Kg
High Country Highcalibur 52 #
2314 Predator XX78 / 29 
Bear Rasorhead 110 Grain 2 penge
15 méter, hátra csúszott tüdolövés, 60 métert ment

Tasnádi László

 
< Előző   Következő >
© 2018 Magyar Vadászíjász Egyesület
Joomla! is Free Software released under the GNU/GPL License.