Bejelentkezés

Jelenleg online

Senki
   
   
   
   
   
   
   
   
 
A liget Nyomtatás
2008. October 20.
A Liget

Mivel az eddigi írásaim is az íjas vadászat küzdelmeiről és szépségeiről szóltak, legyen hát most is így.
Nem árt ha következetes az ember, az olvasó ugyanis, mikor kézbe vesz valami szöveget, szereti eleve tudni, mire is számíthat.
Stephen Kingnél például felkészül a legvalószínűtlenebb borzalmakra, és ha ezek helyett valami édes-bús szerelmi történetet kapna, talán még be is perelné az írót, de legalább is roppantul megorrolna rá. más szóval a szerző maradjon csak a kaptafánál, ha jót akar.
Pláne, ha a körülmények is erre ösztönzik.
Ilyen ösztönző körülmények egyike, ha a magamfajta lelkes vadászíjász egy reményteljes vadászatra hivatalos.
Szóval, 2004 Okt 16. -án az egyik vadászismerősöm meghívott egy baráti vadászatra.
A helybeliek mint "A liget" néven ismerik azt a ritkás jegenyefenyővel, fiatal tölggyel, vadrózsával, bodzával, sommal tarkított kis tisztásfélét, ahol térdig ér a különféle füvek alkotta aljnövényzet, melyet két oldalról fenyves, 2 oldalról tölgyelegyes fenyves zár körül, ahová egész nap valahonnan mindíg besüt a nap, mégis rengeteg árnyas hely is adódik, a tűző nap elől. Itt számtalan vadjárta ösvény fut össze, így már első szemrevételezés alkalmával csekély mértékű jártasság is elegendő a vadászat tudományának mélyreható ismerettárában ahhoz, hogy itt bármely földi halandó, megfellebezhetetlen biztonsággal a vaddal való találkozás lehetőségét valószínűsítse.
Ha így tesz, jól teszi, mert bizony itt egyetlen alkalom nem volt, hogy ne láttam volna nyíllövés-távon belül őzet, dámot, nyulat.
De a Liget környékének bejárása alkalmával még egy hullott 10 -es, gím agancsot is észrevettem az egyik váltó közelében.
A Liget közepén egy som bokor árnyékában "üzemel" egy sózó, néhány méterrel távolabb pedig egy automata szórja a kukoricát egész évben.
Egyformán e két vadgazdálkodási létesítménytől 30m távolságra húzódik meg egy erdő széli lesfa.
Du 3h tájékán erre a kivételesen jó takarású, és ideális szélirányban álló árnyas tölgyre építettem fel a LoneWolf famászó lest, mely az általam próbált lesek gyöngyszeme.
Komfortfokozatához képest
- Termetemhez éppen megfelelő méretével
- kis szállítási helyigényével és súlyával
- fokozatmentesen állítható ülő és mászó hevederével
- csúszás, nyikorgásmentes és praktikusan kialakított alumíniumöntvény plattformjával
- igen jól kihasználható, fel-lehajtható biztonságos korlátjával,
  ( araszoláskor erre ülve tehermentesítem és emelem a plattformot, de helyet kapott itt egy lámpatartó, erre fűzöm fel a távmérőt és a csalsípokat és igen kényelmesen lehet rajt szundikálni . . . )
- kényelmes és stabilan rögzíthető ülésével
az egyik legjobb választásnak bizonyult.
Tehát, itt, a lomb rejtekén, meditatív magányomban alig töltöttem el csekély fél órácskát, nagy elővigyázatosan egy dámtehén érkezett borjával szemből, majd a tisztás szélén álló egyik árnyékot adó kis bozót tövébe óvatoskodtak. Leshelyemről csak a magas fűben fekvő dámok füleinek legyezését figyelhettem egyéb érdeklődésre számot tartó látnivaló híjján közel egy órán keresztül.
Miután meggyőződtek a hely zavartalanságáról kényelmesen  legelészve kimerészkedtek a tisztásra. Hosszasan csipegettek, hol itt, hol ott, látszott rajtuk, hogy teljességgel biztonságban érzik magukat.
Nem volt szívem kettejük harmonikus legelészését bármivel is megzavarni, olyan jó volt látni az előttem néhány méterre legelésző családi idillt.
Miután mögém kerülve elvonultak, megzavarhattak egy sutát, mely térnyerő ugrásokkal keresztülnyargalt a tisztáson, majd eltűnt.
10 perc elteltével ugyanez a suta az előbbi eltűnésének helyéről előttem váltott keresztbe, majd 28m -re megált az erdőszéli bodzásban.
Néhány percig még látszott egy vörös folt a levelek között, majd ismét eltűnt.
Ekkor, tudva, hogy biztosan nem láthat meg és mozgásával zajt csap amint a bokor ágai között bújkál, a végtelenre szegeztem tekintetemet, majd hosszú, mély lélegzetvétel közben lassú egyenletes, harmonikus Thai-Chi gyakorlat végrehajtásába kezdtem.
Felálltam.
Jó érzés tölti el az embert, ha tudja, hogy ha "úgy mozog mint egy medve és hasonlóan nyújtózik, mint egy madár" (i.e. 750 körüli mondás) hosszú életre számíthat.
Pláne, ha van lehetősége ezt az életet valamiféle tartalommal is megtölteni.
Márpedig nekem épp itt van előttem és megteszek mindent, nehogy "elszalasszam"!
Kézbevettem az íjat, majd izgatottan felkészülve minden eshetőségre, reménykedtem, fohászkodtam, bíztatgattam, csalogattam. . .
Kisvártatva mozdult a bodza, majd a szélén, 20 méter távolságra előbújt az őz.
Kiballagott a bokrokkal, kidőlt fákkal, itt-ott nagyon magas aljnövényzettel tarkított tisztásra, ahol lassan, kényelmesen lépkedve, békésen legelészni kezdett.
Amint az őz kilépett a tisztásra az íj lassan megfeszült, majd az irányzékablakból követtem tovább a mozgását.
Gondolataim cikáztak.
- "A távmérővel összehangolt irányzék a lehető legjobb távolságbeosztási értéken áll, nincs szükség korrekcióra".
A környezeti adottságait és a suta mozgását elemezve további izgalmas felismerésekre jutottam.
- "A sutának az előtte néhány méterre terpeszkedő bokrot már nem szabad elérnie, mert onnantól takarásba kerül. Tehát a legelső alkalmasnak ítélt pillanatban cselekedni kell!"
Ekkor az elsütő gyengéd érintésére egy szemvillanás alatt felszabadult az íjkarokban tárolt rettenetes energia.
A 125grain súlyú NAP Spitfire® XP ProSeries™ mechanikus heggyel szerelt ACC vessző becsapódásának hangjával egyidőben a suta összerogyot.
Ez meglepett.
Átsuhant gondolataim közt, hogy "esetleg a lövés érte volna a gerincet?
Ha így van, esetleg az első sokk után még fel is kellhet.
Nem késlekedem, kötelező cigaretta szünet ide vagy oda, bizony én megnézem, mi történt."
Az őz mellett a sűrű aljnövényzetbe fúródva találtam meg a véres vesszőt, majd körülötte is minden véres volt.
Az suta pedig jobb oldalára dőlve hátramerevedett nyakkal, mozdulatlanul feküdt.
Már nem volt benne élet.
Hatalmas seb tátongott a nyak tövében.
A vadászhegy egyik pengéje a hátgerinc találkozásánál vágta át a nyakcsigolyát, a többi penge pedig a csigolya felett futó inakat, izmokat metszette el.

Utolsó frissítés ( 2008. October 20. )
 
< Előző   Következő >
© 2018 Magyar Vadászíjász Egyesület
Joomla! is Free Software released under the GNU/GPL License.