Bejelentkezés

Jelenleg online

Senki
   
   
   
   
   
   
   
   
 
János napi vadászat Nyomtatás
Írta: Papp Lajos   
2010. September 14.

Papp Lajos

JÁNOS NAPI VADÁSZAT

Történt egyszer egyik napon János nap előtt, hogy a Cserehát erdős dombos részén egyik nagyon kedves barátom szóróján vadászhattam. Alföldi vadász révén nekem minden kis domb már megdobogtatta a szívem. Ez a rész is inkább dombos, mint hegyvidékes terület. Tagolt erdősrésszel, kis patakkal vizenyős lápos talajokkal. Jó disznófekvős részekkel. A terület váltó vadas ,vegyes vadas „MO” határával érintett terület. Itt történt meg anno az-az eset, hogy egykor vaddisznó hajtóvadászatot szerveztek, leállították az elállókat majd mondták, hogy a hajtás végén induljanak el az elállók a fény felé, mert az a faluba vezet és ott a megbeszélt gyülekezőhelyen mindenki beszámol mi is történt. Sűrű köd ereszkedett le ezért hamarabb lefújták a vadászatot. A gyülekező helyre egy vendég kivételével mindenki megérkezett. Vártak órákat. Ott fagyoskodtak de semmi. Mígnem egy helybéli juhász kísért valakit az egyre sötétülő ködben szembe a gyülekező vadászokkal. Kitört az öröm megvan az elveszett ember…Szegény rossz irányba indult el.

Betért egy kis kocsmába telefont szeretett volna kérni ,de foglalt volt a készülék. Közben kért egy sört majd fizetni akart és a csapos kis hölgy annyit súgott a fülébe észrevétlen…

Kedves uram itt Koronában fizetnek.! Hát így történt eme kis véletlen és a csapos kis hölgy egyből gondolta miről van szó.. szolt egyik ismerősének és vissza vezette öt MO. területre, majd aztán a juhász emberrel pedig célt ért.

No ez a  juhász ember  hívott meg vadászni. Ezért volt a kis kitérő. Ez a kis juhász ember nagyon jó ember volt isten nyugosztalja. Egyik hajtáson ö is részt vett hajtóként. Elég jól kijöttünk egymással.”Teát” cserélgettünk vizes palackokat kóstolgattuk. Kínálgattuk egymást az otthonról hozott házi disznótorosból. Ö nekem adott egy nagy adag hurkát én vissza adtam neki felét mert sok volt.:) Valahogy így.  Az ízletes reggeli hamar elfogyott mókázgattunk viccek csattantak el. Volt aminek nem értettem a végét mi is volt  poént de mondtam neki egyből erőltetett kacajjal hu ez volt a legjobb bátyám.! Elfelejtette a végét. Van így az ember. Közben elment egy kis időre majd vissza jött és nagyokat nevetett magában .Fel-fel röhögött szó szerint. Már csak megkérdezetem !!-Min röhög Janibá?

-Jaj fiam hát van itt két idegen vendég egy orvos a másik meg valami doktor. Aha oké értem Janibá. És?

Egymás mellett álltak fel és oda súgtam az egyiknek hogy a doktor úr nagyot hall tessék neki úgy szólni ha jönnek az utasítások. Vagy a disznók. És? Ezt mondtam a másiknak is.  Nagyon hangos ordibálásokat halottam a hajtás széléről ahol ez a két emberke állt. Minden hangos ordításra elnevettem magam. Főleg akkor amikor a kocsmában bele ordított a fülébe a doktor az orvosnak. Mit iszik bátyám? Miért ordibálsz nem vagyok én süket! Na erre, mert már ugye mindenki be volt  avatva , kitört a röhögés és a visítás. Fetrengtünk a röhögéstől.

Jó volt a hangulat nagyon. Kifordultam az ajtón meg gyújtottam a pipámat és kóstolgattam az ajándékba kapott dohány zamatát nagyon finom és illatos volt. Janibá kijött utánam. Mi van fiam? –kérdezte.-Semmi Janibá csak kijöttem füstölni. A kis öreg nem dohányzott de széllel állt és észrevettem hogy nagyokat szívott az orrával a gomolygó illatfelhőbe. -Még oszt jó anyag ez. -Ez a narkós cigi? Kicsit megállt a kezemben a pipa!! Miért kérdezi?Hát hogy olyan jó szaga van. Akkor kis beszélgetés után végre megértettem vele,hogy ez teljesen legális boltban vásárolt termék. Szegény nem látott ill. nem érzett még ilyen finom illatot. Kicsit elszomorodtam. Szívesen a kezébe nyomtam volna az összes dohányt és a pipát is .De hát ugye ö nem dohányzott. Ahogy fogyott a dohány egyre hidegebb lett,de akis öreg szorgalmasan kitartott mellettem. Én kabátban ő pedig egy pulóverben. Egyszer kis csend után megkérdezte tőlem oszt a holnapi hajtásra is maradok? Mert hát János napja lesz és a családja nevében szívesen meghív vacsorára. Na ne gondoljak valami nagyra!! Mert nem tudtak venni csak 1kg húst a hentestől és hát a töltött káposzta ilyenkor nem maradhat ki névnapja alkalmával. Meglepődve kérdeztem meg. Maga nem kap vadászrészt a hajtás végén?

Mert ha nem akkor szívesen felajánlom az én kompetenciámat. Névnapja alkalmából. Jaj fiam nem lesz itt holnap semmise mint ahogy ma se vót. Miért? –Kérdeztem. -Hát fiam máshol vannak a disznók.! Hogyhogy? Máshol?

Szerintem direkt megy el a hajtás másfelé mert hogy ne a vezérkar leseit  vagy a vadászterületüket  zaklassák .

Érted nem? Hát nem értem Janibá. Ezért kérnek el stand díjat? Hát persze. Kell a zsozsó ezeknek. Mindegy nem mondtam semmit fiam. Felejtsd el az egészet. vedd Úgy hogy kitaláltam lehet nem is így van. Hát meg voltam kicsit kavarva de nem szóltam vissza semmit Csak egy mondatot. Janibá az előbb nem halottam mit mondott mert épp a fülemre húztam  a sapim. MEGISMÉTELNÉ? Rám nézett nagy szemekkel és vigyorogva mondta ..-kis zsivány vagy te.! Látom én rajtad.)) Kis orr dörzsölgetés után  halkan szolt.--Na idefigyelj neked van nyilad nem? Akarsz lőni egy őzet? – Mikor ? kérdeztem  vissza. -Hát most.!! –válaszolta. Ezek mulatnak én meg megmutatom milyen birkáim vannak mert ugye venni akarsz karácsonyra a családnak Egyet! Kicsit értetlenül,de hamar átfutott rajtam az áramütésként ért lehetőség . A kis öreg csak tud valamit.! Amúgy is jár nekem egy őz hivatalosan megveszem semmi baj már lebeszéltem a vadőrrel lője meg nekem ,de látod idáig nem tudta meglőni vagy nem is akarta. Jól van Janibá hiszek neked !Nekem nem kell magyarázkodni . kérdeztem is tőle egyből- hangosabban. Hol is vannak azok a birkák, mert vennék belőle egy szépet.?!

Azért mondtam hangosan mert kijöttek cigizni páran.

A ház ahol lakott nem volt messze a kis kocsmától. Úgy 10perc lassú sétára,de azért volt 10 perc mert a kocsmában hagyta a kabátját, vissza ment érte. Amíg én egy másik adag dohányt tömködtem a pipámba vissza is ért. Na indulhatunk. Szóltam nekik ,hogy  birkákat nézel meg. Kicsit furcsán éreztem magam hiszen ha a holnapi távozással nem viszek birkát.? Mit szolnak a többiek?Mindegy legfeljebb tényleg veszek egyet úgy is rég bográcsoztam. Ezzel a megbékült gondolattal kísértem az öreget a csontig hatoló  hideg szeles sötétben a hodályok felé. Közben az arcomat mardosta a hideg szél. Kicsit összehúzva követtem a kis öreget,de ő még most sem vette fel a kabátját. A hodályban meleg volt. Na ,de menjünk ki innen mert nem lehet a bégetéstől beszélni. –szolt hozzám.

A hátsó kijáraton keresztül átgázoltunk a kertjén majd be a nyári konyhába. - ülj le fiam.! Hangosan szolt rám, közben hátrament és egy nyikorgó ajtót próbált kinyitni és szidta mert befagyott a lakat és morogta közben -a rosseb egye meg pedig délután öntöttem rá forró vizet. Odaléptem hozzá és öngyújtóval melegítettem majd kis erőfeszítéssel kipattant. Bejutott hála a jó Istennek ,mert olyan finom hordóban érlelt bor párlatot hozott elő ,hogy talán még most is innám.) Na koccintunk és tegezzél. Mondta Janibá. Na fiam Isten-Isten, minden fának van levele „Levele.”

Nem tudom hogy csinálta,de a „ Levele” után egyből beszélni kezdett. Én még hallani is alig  hallottam ,mert csak kapkodtam levegő után.  Kaparós?Kérdezte mosolyogva. Hát csak bólintottam.) Na akkor jó. Igyunk egy másikat hogy egymást kaparják.!! Ejha nem kispályás az öreg. Mondtam magamban. Mielőtt kitöltötte volna a másik centest közben elmondta hogy ez egy  10 éves a pálinka és a fiának sem adott belőle keresztelőre.

És a neve napjára tartogatta ha megéri. Hirtelen nem is tudtam milyen nagy keggyel áldott meg engem az ég ,hogy ilyen kedvességeket kapok tőle. Még egy kupica aztán fizetem a birkát nótaszóval választva.:) Na de ne igyunk többet mert akkor megárt és ma még dolgod van fiam.! Elővett egy lisztes zacskót szét szedte és egy ceruzával rajzolni kezdett. Na figyelj jártál már itt nem? Ismerős volt a terep, jártam arra. Na akkor nem erre kell menni hanem emerre és rajzolta. Egy régi lerombolt lesről beszélt. Végül is megértettem merre kell menjek,de -17C fok volt hát mire menjek ki? De nem akartam megbántani a kis öreget. Hallgattam tovább a szavait.  - Tegnap vittem ki  silót .- Ha sikerülne, ha oda mennek a vadak akkor a nagyobbikat lőjed.! Ezekkel az utasításokkal a  kezembe nyomta a tintaceruzájával megrajzolt térképet és elindultam a szállásom felé. Felpakoltam. Kezemben az íjammal hátamon a málha. Megálltam a kapuban elővettem a térképet újra megnéztem, majd elindultam. Az ismeretlen felé. Kegyetlen csontig hatoló hideg szél tépte a havat, hordta árokról árokra.  Mire kiértem a falu fényéből  csak a kutyák ugatásából tájékozódtam vajon merre lehetek. Jó irányba megyek? A havat annyira egybe hordta az út és a mező között, hogy figyelnem kellett arra is nehogy árokba kössek ki. Kb 40 percig mentem a les felé

5 perces pihenőkkel. Volt ahol majdnem derékig süppedtem a hóba a nagy hó fújás miatt. Átvergődve a nehezén megálltam és az arcomban éreztem a hideget és a vizes megizzadt hátam próbáltam szellőztetni.  Hírtelen egy kellemes savanyú illat csapta meg az orromat. Ebben a szikrázó éterben mint a csillag fénye terjedt el a szóró illata. Aha itt lesz nem messze mondtam megnyugodva és vissza néztem honnan is jöttem? De  már a távolabbi nyomokat teljesen befújta a hó és nem láttam semmit. Kis pihenő után tovább indultam. Felértem a gerincre rámentem az útra nem tudtam eltéveszteni, mert csak az-az egy erdei út volt. Megtaláltam a jelző oszlopot amit a kis öreg jól megnyálazott tintaceruzájával vagy 10 szer is besatírozott. Innen 20 lépés előre és be balra. Megtettem a lépéseket  mellé mentem  a szórónak. Csak tud valamit a kis öreg  ne lássák ,hogy egyből ráment valaki hanem

Megkerülve  és még én vagyok a zsivány.!! Mosolyogtam magamban aztán kételkedtem abban is hogy tud –e a vadőr arról az őzről.? Kicsit csendesebb lett a szél. Elővettem a bort a táskámból. Meghúztam a szelencét,de egyből ki is fújtam mert szinte be kásásodott. Havat vettem a számba azzal enyhítettem a szomjamat. Mozdulatlan maradtam mert valami fújást hallottam balról. Kis lámpámmal megnéztem az órát éjjel fél 2. Szabad szemmel  nem láttam mert elsötétítette egy fenyő erdő a beáramló holdfényt és csak a szikrázó csillagok pislogtak felém a fák ágai mögül. Elindultam és kis idő után megtaláltam a lest. Nem is volt leomolva még ugyan jól meg volt új szögekkel kalapálva.)) Csak mindenki úgy tudta? Csak az öreg nem. Éreztem hogy biztosra akart menni. Kezdtem rájönni  összeraktam a képet. A pokrócot a fejemre húzom jól áttekerem magam a másikkal a derekam és leülök a deszkára. Az elsütőt beakasztottam a fülbe és behúztam egy vesszőt. Kényelmes volt nagyon. Az új szögfejek csillogtak az előbújó holdfényben. Még hogy leomlott le omlott les.)!! ¾  3kor fújást halottam balról. Prüszkölés. Bejöttek az Őzek.

Olyan kényelmesen voltam hogy csak bámultam őket. Lassan előkotortam a távmérőmet de még az is rosszul esett a jó melegből kibújni. 56m. Basszus 56 méterre re van a szóró? Na neeeeee.!!!!!!! Sírjak vagy nevessek? Janibá….!! Nem csuklassz? Egy oldalról jövő jobbról beforduló Őz 37m. Na essünk túl rajta. Lassan leveszem a rongyokat magamról levedlek mint egy Kobra. Nyúlok az íjam után erre fel „bő-bő-bő” riasztás !!Á fene enné meg észre vettek basszus. Ekkor megcsapott ismét a siló illata,ez volt a szerencsém nem ültem vissza balra néztem és mint a villám. A térdig érő havat mint két hókotró durta  maga előtt 2 disznó párban a les alatt 10m. Én állok megdermedve ők is megálltak. Lassan indultak el. Kihasználva az általuk keltett zajt ráhúztam az egyikre. Meghallották.. megállt egy másodpercre de akkor már beléptem a testbe. Elszaladtak mind ketten halvágtába. Kezdett remegni a lábam. Ez gyors volt. Akartam gyorsan másik vesszőt  belehúzni,de a remegéstől nem találtam a Nokkal el az ideget. Majd végül kis megnyugvás után sikerült . Lefőttem mint a kv. Nem tudom meddig állhattam vagy 10 percig ott kb ,de amikor ismét el kezdtem fázni  vissza bújtam a pokrócok álcája és melege mögé. Kis csend ,vissza állt a szívverésem is  a normális kerékvágásba. Még a manduláim is dobogtak.) pedig túl voltam a 100-dik disznómon de minden disznó elejtése részemre ilyen hatással bír.! Megnyugodtam. Gondoltam ennek örömére rápipázok.) előkotortam a pipát kezdem megtömni erre a jobb oldalról fújás. Hm. Támadás! Nem érdekelt különösebben alig tért belém vissza lélek és máris  újabb adrenalin?Na ne kérem szépen Lajos Bácsi most rágyújt a pipájára. Csinálom tovább a ténykedésem de fél szemmel a fújás irányába nézek mert közeledett felém egyre jobban. Megállt a kezem .Tömjek vagy ne?Felnéztem és tőlem 30m-.re megállt és nézett, fujt a fenyő alá,de  közben már  az íj is működött halk puffanás után halálvágtába felém szaladva a les alatt elhúzott majd  néma csend. Na ez remek…négy óra  12 perc. Nagyon hideg van. A bort meg sem próbáltam elővenni.  Lámpámmal próbáltam megvilágítani lent a nyomot ahol elvágtatott. Mivel nem láttam rendesen két létrafog lejövetele után fülig ért szájjal ültem vissza deszkára. Ujjnyi vastag vércsík.)) Az íjba nem húztam bele másik vesszőt. Csak letettem nyugalomba kicsit megsimogattam becézgettem.) Talán még egy puszit is kapott.) Na végre megtömhettem a pipámat. Jó érzéssel gyújtottam rá. Már nem kell semmi még ha elefánt jön az sem.)) Jaj Janibá egyem meg a drága szívedet tudtad te mi zajlik itt!

Vagy 20 percig tűnődtem ezeken a dolgokon és ujjra bejöttek az Őzek. Na Janibá azért is meg lesz az Özed.))

33m –re bal oldalról bejött egy gida. Hosszasan nézte a szórót. Mintha nekem tették volna oda mint egy festmény vagy mit egy falvédő úgy feszített a hóban. Laza mozdulat. Puffanás………. Nem ment messze a far tükrét még láttam amikor elbukott. Ezzel a képpel és mozdulattal szálltam is le a lesről. Teljesen átfagyva  ilyenkor kell egy kis mozgás kis törzs mozgás kar csápolás. Első utam a gidához vezetett. Eléggé kis kövérke volt igazi csemege. Vissza mentem megkeresni a vesszőket rálövés helye stb. mint ahogy ezt kell. Mind a három meglett. Majd elindultam a második disznóm nyomán át a rekettyésen be a fenyőbe. Kb. 60 métert ment. Egy szép másod éves kan. Kikerekedve.)) Igazi pecsenye. Vissza mentem a rálövés helyére hát ott volt a másik is . Kis koca süldő vissza jött a kan hozzá és azért állt meg, mert oda ment hozzá. 2 disznó egy Őz.!! Nesze neked Lajos!!! Reggel meg hajtás.))

Pont erre. Hm. Vissza mentem a szálláshelyemre. Vezetékes telefon. Hívtam az öreget. Szinte egyet csörgött és máris beszélt bele. Na mi van fiam? Hát Janibá hozza a  Platósát a fiúval. Van egy kis hús János napjára!

Kb. 10-15 perc után jöttek is .A fiánál volt egy húzó. Olyan amilyet be kell akasztani az orrába a disznónak. Drót sodrony kis fogóval. De nem is mondtam neki csak annyit hogy kis hús, nem tudom miért hozta. Menjünk be Janibá most én töltök egy levele pálinkát.!- Na mondjad már mivót? Kérdezte izgatottan. - Hát nem sok.! Csontig fagytam! -Disznó vót –e?:kérdezte.

-Disznó? Kérdeztem vissza miközben remegő a kézzel nyújtottam felé a felest. Szemembe nézve ujjra megkérdezte na mivót? Zsivány vagy laja.:)!! -Na töltök a fiúnak is .! Mondtam. Tőccsé.de ű nem iszik majd megiszom én.)) Valami van?-na mondjad má –kérdezte ismét. Janibá menjünk ki és ott van neked a János napi hús. Beültünk a platósba és felküszködtük magunkat a domb másik oldalánál. Tudta a járást.) Kiszálltunk nem hangzott el egy szó sem amíg idáig evickéltünk, mindenki hallgatott. A fia hamarabb kiszállt fogta húzót és elindult az erdőbe a szóró felé.

Janibá meg én lemaradtunk és kérdezte jó fele megy? Mondom jó fele.:) A fiú megállt az erdőben füttyentett ezzel jelezte megvan. Menjünk fiam segíteni? És mosolyogva kis váll veregetéssel rám mosolygott. A Fiu kikiáltott nem kell apa bírom én és  Janibá legnagyobb meglepetésére kihúzott az erdő mélyéről a szóró mellől egy kis gidát.

Az öreg rémült szemekkel mint aki nem ért semmit rám nézett ŐZ???????????????????

Hát persze ezt mondtad nem? Janibá.)) –Hát jó.- mondta és vissza  akarta csukni a platót. Várjál még!! Szóltam neki oda. Van egy kis gond. - Na mi te gyerek? Kérdezte.  Elhagytam a lámpámat meg kell keresni.

Ha holnap hajtás van akkor ha valaki megleli akkor felveszi és oda van.(( hát már így is sok itt vér elég jól bejártuk na de mindegy menjünk keressük. Elindítottam arra amerre a másik disznóm ment a les mellőli nyomban. 2 perc után nevetve és visítva kiáltott az anyád úr istenit te gyerek.)) Hu mi lesz ebből?Hozzad fiam a húzót!

A gyerek kiugrott a fülkéből és segített az öregnek kihúzni majd közösen feltettük a platóra. Láttam az öregen nagyon betojt mi lesz ebből. Hu mi van Janibá  gond van ? Hát nem  kicsi.!! Mondta.) mosolyogva.-Kérdeztem tőle  de őzet lehetne nem? Lehetne lehet is de csak tervben volt. Na ez jó!  De nem is az a baj Janibá !!!!!!

Hanem ott a másik!  - mutattam  be a fenyő alá. Milyen másik? Kérdezte ,de már tényleg ideges volt.

Menjünk be érte addig  ne induljunk el. Vigyük azt is! –mondtam .Néma csend. Kiszálltunk a fülkéből megyünk befelé én kicsit direkt lemaradtam. Kis idő elteltével, megint a mondat!  tyűűű az anyád úr istenit fiam hát ez má tényleg mindennek a teteje.))ÁÁÁÁ mi lesz ebből:áááááááá mi lesz ebből?: mondogatta.) Én erre csak Janibá egy kis hús János napjára!! –vágtam vissza.)

Megállt előttem miután felpakoltuk a vadakat a platóra. Kezet fogott velem és elcsuklott hanggal szolt hozzám

Gondoltam én fiam…adtunk két „gratula”  puszit egymásnak, de éreztem hogy könny szökött kis a  szeméből.

Erre nekem is megfordult a hangom, szólni akartam ,de nem jött ki hang a torkomon. Haza mentünk mindent a maga rendje módja szerint cselekedtünk hivatalosan is. Másnap nem lőttünk semmit. Ajándékba megnyúzott nekem egy birkát az öreg. Amíg ment a hajtás  és a gyülekező helyen a vadászat után többek szeme láttára hozta nekem a birka bőrt. Majd ezt is kikészítteted fiam.!! Mondta jó hangosan.Szép lesz ez ágyelőnek is. Egy nagy tv-karton dobozt jól átkötve berakták a fiával a kocsimba a bőrrel együtt . Amikor haza jöttem 43kg hús volt mérve. 6 lábbal.) és 3 gerinccel. Jó nagy volt a Birka.  Beszéltünk is telefonon másnap reggel hívott fel hogy szerencsésen meg érkeztem –e. Készültem felmenni Januárban ,de nem tudtam.  Aztán korházba került. Majd elment. Nem beszéltünk többet.

Nagyon bánt hogy ott akkor nem tudtam megköszönni neki   amit értem tett a „kis öreg. Janibá”

Mindig a jó emberek mennek el.

 

 

 

 

 


Utolsó frissítés ( 2010. September 14. )
 
< Előző   Következő >
© 2018 Magyar Vadászíjász Egyesület
Joomla! is Free Software released under the GNU/GPL License.